Kedves Látogató!
Köszöntjük az Újpesti Bródy Imre Gimnázium
és Általános Iskola honlapján!

Iskolánk 122 éve áll a magyar közoktatás szolgálatában. Az 1902-es felavatását követően a Toldi Miklós Utcai Állami Népiskolától az Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Általános Iskoláig bezárólag különböző iskolatípusok keretében végezték és folytatják a munkájukat a pedagógusok és a tanulók mind a mai napig.A Bródy Imre Gimnázium nevet 1991. január 1-i keltezéssel vette fel az intézmény. Az 1992-es tanévet már egy új épületben kezdhette meg a gimnázium. Az Attila utcai elemi iskola 1902-ben átadott épülete 16 éven keresztül adott otthont az intézménynek.
A másfél évtized alatt az iskola nappali tagozatos iskolává vált, ahol élsportolók tanultak, emelt szintű drámatagozatos és képzőművészeti oktatás zajlott. Változatlan formában működött tovább az esti tagozat, a korábbi dolgozók gimnáziumának emlékeként. A dolgozók általános iskoláját a Langlet utcai általános iskola vette át. Ekkor került be az intézmény nevébe a ,,felnőttképző” jelző. Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat – mint fenntartó – két oktatási intézmény, a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola, valamint a Bródy Imre Gimnázium összevonásával 2008. júliusban hozta létre a Bródy Imre Oktatási Központot. A fúziót gazdasági, racionális érvek indokolták, de pedagógiai szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A két iskola Újpest egyazon városrészében, egymástól néhány utcasaroknyira állt korábban.
A Bródy Imre Gimnázium diákjai, nevelőtestülete és dolgozói 2008. nyarán költöztek ki az Attila utcai épületből. A Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskolával, mint jogutóddal történő összevonással egy új, 1-8., valamint 9-12. évfolyamon oktató iskola jött létre, Bródy Imre Oktatási Központ névvel. 2012. szeptembertől az Oktatási Központ Általános Iskolai tagozatát a fenntartó megszüntette.
Csak a gimnáziumi tagozat maradt meg, ezzel egyidejűleg névváltoztatásra is szükség volt: ismét Bródy Imre Gimnázium lett az intézmény neve.
Jelenleg az intézmény kettő, egymástól elkülönülő, szakmai tekintetben önálló szervezeti egységből áll, egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el.
A gimnázium a történelem viharai és békés percei alatt is a tanulók ismereteinek megalapozásával, képességeik és készségeik fejlesztésével megfelelő alapot nyújtott és nyújt a mindennapi  gyakorlati életben való eligazodáshoz.
Nevelő-oktató munkájával hozzájárul a tanulók helyes értékrendjének kialakításához, elősegíti, hogy érzelmekben gazdag akarattal, reális életszemlélettel és önismerettel rendelkező személyiségekké váljanak. Munkája során, valamennyi jogelődjének életszemléletét, bölcsességét, pedagógiai- és szaktárgyi örökségét hasznosítja.
Több, mint 30.000 tanuló életútját határozták meg ezek a falak. Több száz pedagógus mindennapi áldozatos munkája segítette egész életük boldogulását. Jelen munkánk során mind a nappali, mind az esti, illetve felnőttképző tagozatunk szívesen áll rendelkezésre annak a fiatalnak és tanulni vágyó felnőttnek, aki sporttagozatunkat, média, dráma, vagy éppen művészeti képzésünket szeretné igénybe venni.

Névadónkról – Bródy Imre élete és munkássága

Bródy Imre 1891. december 23-án született Gyulán. Édesapja köztiszteletben álló ügyvéd volt. Az elemi iskolát és a polgári első osztályát is szülővárosában végezte, majd családjával Aradra költözött, ahol az ott működő fogimnázium tanulója lett 1902-tol 1909-ig.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult tovább, ahol Eötvös Loránd tanítványa volt. 1915-ben matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az első világháború évei alatt folyamatosan tanított. 1919-ben tanársegédként visszatért az egyetemre, majd egy év elteltével a göttingeni egyetemen ösztöndíjasként folytatta pályafutását.
Két év elteltével Aschner Lipót – az akkori Egyesült Izzó és Villamossági Rt. vezérigazgatója és egyben az Újpesti Torna Egylet elnöke – hívására hazaköltözött és az Egyesült Izzó szakkönyvtárának vezetésébe és világítástechnikai szakcikkek megírásába kezdett. Kollégái nagyra becsülték tisztán látását, éles logikáját, biztos ítélőképességét, amely kedvességgel és fejlett humorérzékkel párosult.
1927-ben nagyszabású lámpakísérletekbe kezdett, amelyeknek fő célja a kriptontöltésu izzólámpa megalkotásához szükséges kriptongáz-gyártás technológiájának kidolgozása volt. A volfrámszálas izzókban a gáztöltés (argon-nitrogén) korlátozta az izzó élettartamát, mivel az izzószál párolgása viszonylag gyors volt, amely az izzó kiégését eredményezte.
A Bródy által kifejlesztett kriptongázzal töltött izzók élettartama hosszabb lett, illetve azonos élettartam mellett erősebb fényt adott. Az új égő kifejlesztését követően a kriptongáz nagyüzemi előállítása vált Bródy fő céljává. A Tungsram saját kriptongyárat épített Ajkán, ahol a cseppfolyósított levegőből vonták ki a szükséges nemesgázt. A második világháború kitörésével a kutatómunkát fel kellett függeszteni, mivel a gyár részben hadiipari tevékenységgel kezdett foglalkozni.
1940-ben annak érdekében, hogy a Megyeri úthoz minél közelebb lakjon, családjával Újpestre költözött. 1944 tavaszán zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. A Tungsram – mivel munkája és személye pótolhatatlan volt – kérvényezte Bródy felmentését a munkaszolgálat alól, de a fizikus nem élt a felkínált lehetőséggel, mivel nem akarta családját magára hagyni.
1944. július 3-án feleségével és lányával együtt hurcolták el újpesti otthonából. Szeptemberben a bajorországi Mühldorfba szállították a családot, ahol máig ismeretlen körülmények között életét vesztette.

(Forrás: Hirmann László – HÍRES ÚJPESTIEK 2007.)